Nemzeti Adókonzultáció 2019

Folyamatos feltöltés alatt!

1. Tisztelt Előadó! Kérdezni szeretném, hogy a társasági adófeltöltési kötelezettséget valóban eltörlik, sem bevallást, sem befizetést nem kell teljesíteni 2019. decemberében?

Igen, a társasági adóban a feltöltési kötelezettség a 2019. adóévtől megszűnik, így 2019. decemberben már nem kötelezettek az adózók az adóelőleg-kiegészítésre és az azzal kapcsolatos bevallásra sem. Átmeneti rendelkezés alapján azonban azok az adózók, akik adó-felajánlást kívánnak tenni, 2019-ben önkéntes alapon feltöltést teljesíthetnek és rendelkezhetnek a várható fizetendő adó 80%-áról.

2. Miért nem része a KATA bevallásnak, hogy az adott "nagy kuncsaft" kapcsán a törvény legalább melyik két feltétélének fele meg a katás tevékenysége?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 14. §-ának (2) bekezdése alapján az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében - a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig - vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

A Katv. 11. §-a a fentieket nem határozza meg a kata nyilatkozat/bevallás adattartalmaként. Álláspontunk szerint a nyomtatvány konkrét jogszabályi rendelkezés nélküli adattartalom-bővítése ellentétes lenne a mikro- és kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló kormányzati célkitűzésekkel.

3. Miért nem volt a kisadózókat érintő, széles körű, jogkövetést segítő ellenőrzés az adóhatóság részéről 2013-tól 2019 nyaráig?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2012. november 1-jén lépett hatályba. Ennek megfelelően már a 2013. évre vonatkozó ellenőrzési irányokban is megjelentek az adónemet választó adózók, mint újonnan bevezetett adóval kapcsolatos ellenőrzési téma. Elmondható, hogy ezen adózói kört a mai napig folyamatosan figyelemmel kíséri a NAV. Kezdetben az áttérési kérdések, később már az adónem sajátosságai kaptak több figyelmet. 2018-tól már támogató eljárások is indultak az adózói körben.

2019-ben a kisadózók ellenőrzése hangsúlyosabban került előtérbe, tekintve, hogy az elmúlt években az adóalanyi kör jelentősen bővült. Az ellenőrzési tapasztalatok általánosságban azt mutatják, hogy adózói tévedés az éves keretösszeg, illetve az áfa adómentesség határának meghatározása kapcsán, illetve munkaviszony átminősítésével kapcsolatban mutatkoznak.

2014-ben 1 274, 2015-ben 2 890, 2016-ban 3 535, 2017-ben 5 638, 2018-ban 10 917, 2019-ben pedig 13 659 db jogkövetést támogató ellenőrzést végezett, 2018-ban 1 110 db, 2019-ben 445 db támogató eljárást folytatott le a NAV az érintett adózói körben.

4. Két kérdés összevonva:

A 2020. július elseje után a NAV-nak benyújtott on-line számla információk mikor lesznek elérhetők az adózóknak is? A cég adószámára kiállított számlák letöltése

és

Sokat tudna egyszerűsíteni a számlák adatbevitelének egyszerűsítésében az elektronikus letöltési lehetőség.

Az online számlák adatainak lekérdezése 2018-tól az eladó oldalon web portálon is és gép-gép kapcsolaton is működik, vevő oldalon pedig 2019 augusztusától gép-gép kapcsolaton működik.
További, egyszerűbb kimutatások fejlesztése folyamatban van.

5. Történt-e már felmérés arról, hogy hány külföldi vállalatcsoport kerülte el Magyarországot, és választott más országot az EKÁER és onlineszámla nehézségei miatt?

Az adóhatóság kockázatelemzési szakterülete a Magyarországon tevékenységet folytató adózók jogkövető magatartását elemzi. A Magyarországot elkerülő adózókról nem áll rendelkezésre az adóhatóság rendszereiben információ, így ilyen irányú elemzés a NAV által nem készíthető.

6. Ha értünk van az adóhatóság, EKAER-t ne a jó adózok bírságolására használja jelentéktelen hibákért. Többletadminisztráció, mindenki hibázik. Csalókat bírságoljanak!

A szankciók rendszere alapvetően a jogkövetés irányába történő terelés egyik eszköze, amellyel az adóhatóság a konkrét eset összes körülményét értékelve, egybevetve él és a bírság kiszabását, az összeg meghatározását valamennyi körülmény együttes értékelésével végzi. Alapvetően nem cél a jogkövető adózók indokolatlan bírságolása, a szankciókat elsősorban a jogsértő adóalanyokkal szemben alkalmazza az adóhatóság. Azt azonban meg kell érteni és el kell fogadni, hogy az eset körülményei közé tartozik a hiba/hiányosság súlya mellett annak előfordulási  gyakorisága is, amit a bírság kiszabása során figyelembe kell venni.

7. Ha elektronikus ellenőrzés van, akkor miért idézik személyes megjelenésre az ügyvezetőt, hogy aztán jól "megdolgozzák", és bármit aláírjon?

A NAV idéző végzései, melyek a nyilatkozattétel miatt személyes megjelenésre köteleznek, törvényi felhatalmazáson alapulnak. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 8. § (2) bekezdése ugyanis egyértelműen kimondja, hogy nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi. Azt adóellenőrzések esetében a személyes megjelenésre kötelező idézés szabályait az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 54-56. szakaszai határozzák meg. Tehát akinek személyes meghallgatása az eljárásban szükséges, azt a NAV kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. Minden adózó számíthat a NAV ellenőrzésére, ha a kockázatelemzés ezt indokolja.

8. Kezelő személyzet nélküli autómosó berendezések esetében, elegendő az ürítési jegyzőkönyv felvétele az árbevétel könyveléséhez? Vagy más megoldást kell alkalmazni?

Az automata berendezés ürítésekor a ténylegesen megszámolt, meglévő pénzérmék összegét (értékét) a pénztárban pénztári bevételi bizonylaton rögzíteni kell és összevetni az automata szerinti pénzmennyiséggel. Az ürítési jegyzőkönyvben rögzíteni kell a ténylegesen fellelt mennyiséget. A pénztári bevételi bizonylaton rögzített értéket kell a pénztárral szemben árbevételként elszámolni.

9. Milyen gyorsan és milyen eredményességgel zárultak az adózók számára az eddigi egyeztetési eljárások?

A kölcsönös egyeztetési eljárások a gyakorlatban több évet vesznek igénybe, az eljáró hatóságok leterheltsége függvényében. A lezárt map ügyekben a kettős adózást feloldottuk. 

Bilaterális szokásos piaci ármegállapítás eljárási ideje szintén nagyban függ a partner ország adóhatóságának leterheltségétől. Gyakorlati példa azt mutatja hogy akár egy év alatt is le tudják zárni a tárgyalást a partner országok. 

Általános forgalmi adót érintő kérdések

1. Kötelező lesz-e az áfamentes szolgáltatások díjáról (biztosítás, közvetítői ügynöki jutalék) kiállított számviteli bizonylatról online számla adatszolgáltatás?

Az online számlaadat-szolgáltatás kiterjesztését kihirdetett jogszabály még nem tartalmazza.

Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatot figyelembe véve, azokról az ügyletekről, amelyekben továbbra is lehetőség lesz számviteli bizonylatot kibocsátani, továbbra sem kell majd adatot szolgáltatni. A jelenleg ismert törvényjavaslat értelmében ilyen például a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetítő által ilyen minőségében teljesített szolgáltatásnyújtást is.

2. Mi lesz 2020.07.01-je után a számlatömböt használókkal? A Könyvelők Klubja facebook csoportban 600 könyvelő szerint ügyfeleinek harmadának nem tud majd megfelelni.

Az, hogy az adóalany a számlakibocsátás melyik módját választja, az adóalany döntési körébe tartozó kérdés. A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlák alkalmazása mellett jelenleg is lehetőség van számlázó programmal történő számla kiállítására, így többek között a NAV ingyenesen használható Online Számlázó programjának használatára is. Ahhoz, hogy az adóalany a jogszabályban meghatározott kötelezettségének minden esetben eleget tudjon tenni, célszerű felülvizsgálnia a számlakibocsátási gyakorlatát, csökkentenie a nyomtatvány használatával történő számlakibocsátást. Ennek kapcsán lehetséges megoldás az ún. „kézi” számla kiállítása helyett számlázó program használata, mely az online adatszolgáltatást valós időben, humán erőforrás plusz időráfordítása nélkül végzi el.

3. Az online számla kiterjesztésével megszűnik végre a 65-ös bevallás M lapja?

Nem ismert előttünk olyan törvényjavaslat, amely az Áfa tv. 10. számú melléklete szerinti, a befogadott számlákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget hatályon kívül helyezné. A bevallás hivatkozott lapjának kitöltéséhez segítséget nyújthat az Online Számla rendszer felületén található, a bejövő számlákra vonatkozó lekérdezési lehetőség.

4. Áfa mentes szálláshely üzemeltetők kisvállalkozások, katások, adószám magánszemélyek is turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésre kötelezetté válnak 2020-tól?

2020. január 1-jétől turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles az ellenérték fejében nyújtott, áfatörvény szerinti kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is. Az a személy, aki ilyen szolgáltatást nyújt, turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett. Ez független attól, hogy az általános forgalmi adózás rendszerében alanyi adómentes, illetve attól is, hogy milyen vállalkozási formában tevékenykedik.

5. Egyedi kérelemmel benyújtható-e iden a 2014. évi behajthatatlan követelés áfa visszaigénylése? Ha benyújtjuk számítanunk kell-e adóbírságra? 

Kifejezetten ilyen esetre vonatkozó törvényi rendelkezés nincs. Az adózók nincsenek elzárva attól a lehetőségtől, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 196. §-a szerinti kérelmet nyújtsanak be a behajthatatlan követelésükre eső el nem évült adó és adóalap csökkentésére vonatkozóan. Amennyiben ilyen tartalmú kérelmet kíván az adóalany benyújtani, abban az esetben a kérelme jogosultságát részletesen alá kell támasztania. A benyújtott kérelemről az adóhatóság alapos vizsgálatot követően dönt.

6. Magánszemély részére történő értékesítésnél a számla adatszolgáltatás anonim lesz, vs nem kell megadni a nevet és címet?

A magánszemély részére történő értékesítésekhez kapcsolódó online számlaadat-szolgáltatás kiterjesztését kihirdetett jogszabály még nem tartalmazza. Magánszemély részére történő értékesítésekről kiállított számlán a magánszemély vevő adatait fel kell tüntetni. Amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség ezen számlákra is vonatkozni fog, az adatszolgáltatásban magánszemély vevő személyes adatait szerepeltetni nem kell majd.

7. A Quick Fixes kapcsán mikor várható a NAV honlapon egy tájékoztató, annak a helyes értelmezéséről?

A kérdésben utalt uniós jogszabályváltozásokat átültető magyar adójogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatók megjelenítését 2019 decemberében-2020 januárjában tervezzük.

8. Két kérdés összevonva:

Áfacsoportra kiállított számláról sok esetben a tag egyéni adószámára megy adatszolgáltatás. 1: ez lehetne ERROR hiba 2: ha marad WARN, akkor legyen lehetőség az egyéni adószámra beadott asz lekérdezesére is.

és

A csoportos áfa alanyoknál probléma, hogy a szállítói számlák nem jelennek meg a NAV online számla felületén, mert a számla kiállítók a tagi adószámot tüntetik fel.

Köszönjük az észrevételt, a működés módosításának lehetőségét megvizsgáljuk.